Etetés, itatás

A nyuszik megérkezése előtt mindenképpen gondoskodni kell takarmányról.

Szálastakarmány

A széna lehet rétifű, lucerna. Érdemes megvizsgálni a minőségét, hiszen a penészes, dohos takarmányt nem szabad eléjük rakni. A belélegzett penészgombától nem csak tüsszögni fog a nyuszi, hanem a légzőszervi problémákat is okozhat neki.

Szalma

Sokan úgy gondolják, hogy az alomként használt szalma mindegy milyen „állapotú”, csakhogy ez nem így van. Az állat a szalmát nem csak alomként használja, hanem meg is eszi. Ezért itt is kerüljük el, hogy az penészes legyen. Ne ijedjünk meg, ha reggelre akár teljesen eltünteti maga alól a szalmát: ennek oka a számára szükséges lizin tartalom. Nagyon szeretik a zab és árpa szalmát, de természetesen lehet búzáé vagy más gabonáé is.

Szemestakarmány

Zab és árpa a legmegfelelőbb számukra, de adhatunk neki búzát is. Amit mindenképpen kerüljünk az a kukorica, mert az állat nagyon gyorsan elhízik tőle, így a pároztatás egyáltalán vagy csak nagyon nehezen lesz sikeres.

Adhatunk a nőstényeknek almát, a bakoknak pedig sárgarépát. Utóbbiaknak szükségük is van, rá mert a répa fokozza a nemzőképességet. Nyáron, ha van a közelünkben akácfa, akkor annak levelét is adhatunk nekik, mert azt nagyon szeretik.

Nem javasoljuk a száraz kenyeret, a káposztaféléket és a tököt, mert ezek felfújódást okoznak a nyúlnak.

Táp

Mi kétféle tápot használunk. Az anyák úgynevezett szoptató tápot kapnak, amely a kicsik számára biztosítja az elegendő tej mennyiséget, az anyának pedig a vemhesség alatti megnövekedett tápanyag igényt.

A növendék nyuszik ún. nevelő tápot kapnak, ami az egészséges fejlődéshez szükséges tápanyagot biztosítja számukra.

Hogyan etessünk?

Lehetőleg mindig egyazon időben etessünk és ne akkor, amikor éppen eszünkbe jut. A nyuszik hamar megérzik a rendszerességet, így napközben nyugodttá válnak. Az össze-vissza etetés miatt idegesek lesznek és ez komoly veszélyforrás lehet. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy az anyák összetapossák a kicsiket.

A mi etetési rendünk a következő: reggel friss víz és széna, délután 7-8 dkg szemestakarmány és 3-4 dkg táp, illetve víz. Napközben almával és répával egészítjük ki a menüt.

Az itatásnál javasoljuk a heti almaecetes kúrát valamint a vízben oldódó vitamint is.

Etető és itató fajták

Sokszor kérdezik tőlünk, hogy mibe tegyék az eleséget vagy a vizet, ezért néhány szóban kitérünk erre is.

Az állatfelszerési boltokban lehet kapni különféle anyagokból (fém, cserép és műanyag) készült etetőket. Mindhárom könnyen és jól fertőtleníthető, így bármelyik megfelel a nyusziknak.

Az itató örök vitatéma. Különböző fajtáit ismerjük: van egyszerű, de létezik adagolós és önitató is. Az adagolósra és az önitatósra szavazók szerint ezek a tökéletesek, hiszen a nyuszi ezeket nem tudja kiborítani és ez nagy előny. Ráadásul mindig van bennük friss víz, hiszen több méretben is kaphatóak a decistől kezdve a literesig. A nyúlnak valóban minden nap kell a friss víz, de az önitató nagy előnyéből könnyen hátrány lehet. Sok éves tapasztalatunk szerint az önitató csak annak jó és praktikus, aki a lakásban tartja az állatot. Tavasszal, nyáron és ősszel rendben is lenne, de mit csinálunk, ha megjön a tél és a fagy? Nincs annál macerásabb, mint az itatás előtt az összefagyott önitató meleg vízzel történő kiolvasztgatása. Szerintünk a kinti tartásnál célszerűbb és egyszerűbb műanyagot használni, mert „fagyos esetben” elég kicsit megütögetni annak hátulját, a jég összetörik és egyszerűen kiborogatjuk belőle.

Ne csak azt nézzük, hogy szép és divatos legyen az eszköz, hanem inkább azt, hogy minden körülmények között praktikus és használható-e. A méret is lényeges szempont, hiszen ha túl kicsi és szűk, a nyuszinak nehéz lesz hozzájutnia az ételhez vagy a vízhez.

Ha minden készen áll, jöhetnek a nyuszik!